Jakab István:
Hogy van az, hogy már bármit megvehetnénk, de nincs mit? Túljutottunk azon a korszakon, hogy esetleg nincsen pár ezer forint a zsebünkben, hogy elmenjünk és igényes alapanyagokat vásároljunk. Ezzel szemben mi a helyzet, ha bemész ma egy élelmiszerboltba?

Partl Viktória:
Ma már sajnos nem mondhatjuk azt, hogy az egészséges élelem az természetes, ma már az kincsnek számít és nagyon nehéz megszerezni. Ezért több pénzt is hajlandóak lennénk adni rá, hogy a családunknak, magunknak egészséges élelmet adjunk, de most már eljutottunk oda, hogy ez is nehéz. Hiába van a zsebünkben pénz, elmegyünk vásárolni és akkor is nehéz megtalálni, hogy mi az amit megvehetünk.

Jakab István:
Nagyon nagy probléma ez, amiről beszélsz. Párszor jártam Amerikában, az egyik gyerekem ott él és ott ugyanez van, tényleg az anyagi bőség, a javak, de félelmetes pestisben élnek, ugyanis elkezdték ezelőtt 30 évvel a vetőmagjaikat, növényeiket manipulálni. A paradicsomot például egy keményebb bőrű halfajtával keresztezték, mert így a paradicsom héja keményebb lesz, és tovább eltartható.

Partl Viktória:
Sajnos ez egy nagyon komoly probléma, mert maga a természetes táplálék magunkhozvétele az is szimbolikusan egy egységet jelképez, hogy egységben vagyunk a természettel és ha már csak szintetikus és mű amit eszünk, az egy nagyon nagy elszakadást jelent a természetes gyökerektől.

Jakab István:
Megpróbáltam sejtszintre leereszkedni, a sejt mit se sejt, jön egy ilyen génmanipulált, általa felismerhetetlen vacak, mit reagál?

Partl Viktória:
Az első reakció a stressz, nehogy azt higgyük, hogy a stressz például csak munkahelyi stressz lehet. A mai táplálékok a szervezet számára stresszt jelentenek.

Jakab István:
A stresszes ember kétféle formában ismerhető fel, vagy a végtelenségig meg akar felelni a feladatának és akkor csont és bőr lesz, a másik az, hogy a stressz nem tud mit kezdeni a tápanyaggal, ezért valamilyen módon bebugyolálja és elteszi gyönyörű habhájba.

Partl Viktória:
Ez egy összetetteb kérdés, amit nem tudunk megemészteni (adalékanyagok, színezékek, stb.), azok egyrészt károsítanak minket, másrészt panganak a bélrendszerben, mert nem tudjuk őket megemészteni. Mindegyiknek következményei vannak, azt nem is merük kutatni, hogy ha két adalékanyag egymással reakcióba lép, akkor annak milyen következményei vannak.

Jakab István:
Magyarországnak van egy óriási előnye, konkrétan az, hogy tönkretették a mezőgazdaságunkat ezelőtt húsz évvel, tehát rengeteg bevetetlen föld van, illetve elég sok föld van bevetve műtrágyával és sajnos GMO-s kukoricával, búzával. Ugyanakkor mozgalomként elindult, hogy védjük a saját vetőmagállomámnyunkat, amíg még lehet.
Miért kell szárítmányhoz nyúlni, miért nem mindig a friss?

Partl Viktória:
Nincs mindig friss, ezen az éghajlati övön mindennek megvan az idénye, akkor mindig vegyük azt, amiről tudjuk hogy a mi éghajlatunkon a mi földünkön megtermett, amikor viszont már nincs az idénye, akkor mint ahogy őseink, nyúlhatunk a szárítmányokhoz. Ezekből ugye a víz kivonódik és koncentrálódik benne a hatóanyag, ugyanúgy tudjuk táplálni vele a testünket, mert ma már ez nem függ össze azzal, hogy eszünk. Ehetünk azért, mert tetszik valami, mert boldogságot okoz megenni valamit, de ha a szervezetünket táplálni szeretnénk, akkor nagyon oda kell figyelni és még mindig a zöldségek, gyümölcsök azok, amiket ha koncentráltan fogyasztunk akkor megtehetjük ezt.

Jakab István:
Látjuk már, hogy mindenféle rézgáliccal meg a Jóisten tudja mivel tartósítják a növényeket Kínában, azért hogy hosszú ideig elálljon, nem tudom már hogy ha friss zöldséget és gyümölcsöt veszek sem, hogy mondjuk nem egy ilyen halpikkellyel keresztezett paradicsomot veszek?

Partl Viktória:
Azért azt látjuk, egyrészt aki foglalkozik energetikával egész más érzés megfogni, illetve látjuk a külsején, hogy nem természetes. Ha fölvágjuk kemény, fehér stb., nem a megszokott.

Jakab István:
És szerves kötésben van minden ásványi anyag, nagy vesszőparipánk, hogy azért kell növényi alapon bevinni a vitaminokat, ásványi anyagokat, mert szerves élőlények vagyunk.

Partl Viktória:
Igen, és az egy dolog, hogy ha főzünk, akkor ezek a kötések felbomlanak és tulajdonképp a vitaminok, ásványi anyagok, enzimek elpusztulnak, nem fognak tudni hasznosulni, az meg sajnos a mai világban egy másik történet, hogy nem csak arról van szó, hogy főzünk, hanem hogy mit főzünk és sütünk, mert természetes anyaghoz már nehezen jutunk hozzá.

A brokkoli (Brassica oleracea convar. botrytis var. italica) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. A növénytan szerint közeli rokonai közé tartozik a karfiol, a fejes káposzta, a bimbós kel és a karalábé. A “Moksatan” szerint pedig a legközelebbi ismerősei a komplex Moksa Green nevű élelmiszerben található búzafű, zöldárpa, lucernafű, fodros kel, spenót és a karalábé.

A brokkolit már a rómaiak is ismerték és termesztették, Brassicának nevezték, ezt a nevet vette át az olasz nyelv is. Már az idősebb Caius Plinius Secundus megemlékezik egy hasonló növényről. Ez nagyon hasonlított a ma is ismert brokkolihoz. Ez is bizonyítja, hogy Itália területén termesztették és fogyasztották ezt a zöldséget, a római korban. A brokkoli neve megemlítésre került Apicius szakácskönyvében is. Majd az 1560-as években találunk rá utalást Franciaországban. Ebben az időben Angliában még teljesen ismeretlen, mint termesztett növény. A 19. században az olasz bevándorlók vitték be Amerikába, de a növény csak az 1920-as években vált igen népszerűvé. Magyarországon, bár már régóta ismert zöldségnövény, nagyobb mértékben csak az utóbbi 20 évben terjedt el, a brokkolit immár sokféleképpen használják a háztartásokban. Kuktafazékban készítve megóvhatjuk a benne lévő vitaminokat, és mélyhűtésre is alkalmas. Nem csak rózsája, hanem szára is ehető.

A brokkoli rengeteg értékes tápanyagot tartalmaz, ráadásul a többi káposztafélénél könnyebben emészthető formában. Említésre méltó a kálium, kalcium, magnézium, nátrium, cink és foszfor tartalma. A főtt brokkoliban A vitamin már nem, de C-vitamin még van benne. Nyersen megtalálható még B1, B2, B6 és E-vitamin, valamint karotin. Gazdag növényi flavonoidokban, indolokban és izotiocianátokban.

Kutatások bizonyítják, hogy a brokkolinak (és a többi káposztafélének) jelentős szerepe van a rákos megbetegedések kialakulása elleni étrendben. A brokkoliban megtalálható szulforafan nevű anyag segíti a szervezetnek a daganatos sejtek elpusztítását célzó természetes folyamatainak beindulását, a programozott sejthalált. Ezen felül méregtelenít is, így hamarabb eltűnnek a szervezetből a rákkeltő anyagok.


A brokkoli antibiotikus hatását a rafanin adja, kutatások igazolták, hogy gátolja egyes vírusok, baktériumok és gombák szaporodását.

Csökkenti még a vér koleszterinszintjét is, aminek hosszútávú magas szintje szerepet játszik az érelmeszesedés és a hozzá kapcsolódó szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában.

 

Moksa Green zöldturmix recept Bencze Ilona ajánlásával:

Turmix elkészítéséhez a következő adalékokat javasoljuk: 2 evk Moksa Green porkeverék + 0,5 l víz + 1 evk méz + 1 evk lenmagolaj + 2 karika citrom + 1 alma vagy banán vagy körte. A recept tetszés szerint, saját ízlésünk szerint variálható, kibővíthető. Naponta minimum 3 dl turmix elfogyasztása ajánlott reggel étkezés előtt. Hűtőben 2-3 napig eltartható. Ha közben besűrűsödik a turmix hideg vagy meleg vízzel hígítható.

 

 

Forrás (1): Webbeteg
Forrás (2): Házipatika
Forrás (3): Házipatika
Forrás (4): Wellnesscafé
Forrás (5): Femina
Forrás (6): Wikipédia